mindig egy másik ember kezéből, öléből, szeméből és szájából kap szinte mindent – a tudást, a táplálékot, a szeretetet és az örömöt. Mégis újra és újra ölre megy másokkal, használva a kezét, amivel kér és ad, eltorzult hangon üvöltve, szemében harci lánggal. Talán nem tudják elviselni a sok örömöt és szeretetet, ezért néha ki kell engedniük a gőzt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése