NAPI AGYALÁS 166. A szerelem nagyon szoros érzelmi kötődés.
Amíg tart felemel, többlet energiával tölt fel és rózsaszín ködöt ereszt a benne tobzódókra. A szerelem önző és mindent odaadó, féltő és szertelen, befogadó és eltaszító. Amikor nincs, hiánya letaglózó, amikor van, rettegéssel teli gyönyör, mert elveszíthető, és mikor elmúlik, fájdalmas seb tátong a helyén. A szerelem nagy rejtőzködő, viszonzáskor elveszíti éles kontúrjait. Megcsalás, eget zengető veszekedések kellenek, hogy megpillantható legyen valójában. A szerelem rosszul viseli a távolságot, amitől megfakul. Az idő sem a barátja, minél több idő telik el, annál inkább átalakul. Rosszabb esetben megszokássá válik, jobb esetben szeretetté csillapul.
2018. január 23., kedd
ÁLLATOKÉRTOct 04, 2018
KOMFORTZÓNAJul 16, 2018
UNALOMRÓLJun 13, 2018
ZABOLÁTLANULJun 08, 2018
Címkék: Fotó, Agyalás, Könyvek
Napi Agyalás
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Szia. Meg tudnád nekem mondani, hogy mi a kép címe, és ki készítette?
VálaszTörlésSzia,
VálaszTörlésHeart And Soul II. / Theresa Lillian