ezért a magány alapvetően idegen tőle. Azonban minden komolyabb megpróbáltatást magányosan kell átvészelnie, hiába él párkapcsolatban. Valamiért a komoly dolgok, eltávolítják az embert a közösségétől. Ilyenkor a léleknek szüksége van a megtisztulásra, ám intimitása miatt, nem tisztulhat csak magában. Meg kell különböztetni a magányt az egyedülléttől, mert a kettő egész más gyökerekből táplálkozik. Az egyedüllét nehezen megélhető küzdelmes állapot. Míg az egyedülálló görcsösen keresi a közösségét, addig a magányos töltekezik, hogy új célt találjon. A magány mindig azon felnőttek kiváltsága, akik szeretnek magukban töprengeni. Menekülni kell azonban a társas magányból, mert az nem valós magány, hanem az unalom, a megszokás és a beletörődés állapota, amiből nincs kiút. Aki a magányt szomorúsággal szenvedve éli meg, az nem barátja önmagának.
#napiagyalas #istevean
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése