A Duna Művészegyüttes művészeti célkitűzései között szerepel azon törekvése, hogy lehetőséget adjon fiatal vagy struktúrán kívül dolgozó koreográfusoknak a professzionális előadói és alkotócsapattal való közös munkára.
Ezen gondolat jegyében kért fel az együttes vezetője három kiemelkedő női koreográfust az együttalkotásra. Furik Rita, Horváth Zsófia és Kocsis Enikő korábban különböző együttesekben bizonyította koreográfusi tehetségét, darabjaikban – a Duna Művészegyüttes alkotóihoz hasonlóan – nem csupán a néptánc autentikus tolmácsolására törekednek, hanem újra és újra felfedezik a néptáncszínház műfajában rejlő lehetőségeket. A Gyöngyszólam című előadásban a három női koreográfus-rendező egyéni darabja és sajátos alkotói látásmódja különleges egységet alkot.Fehérnépek
„Lánykorom, te, lánykorom, te, merre röpülsz, ha elhagysz? / Már soha vissza hozzád, hozzád már soha vissza.” (Szapphó)
Kocsis Enikő a női lét azon időszakát igyekszik megragadni, amikor a nőiség a legerősebb, vagyis amikor a lány nővé érik. Koreográfiája a kislánykort követő, s az anyaságot megelőző éveket eleveníti meg a színpadon – kizárólag női táncosok előadásában, s kifejezetten a darab számára készült zenei kísérettel.
„A nővé érés időszaka egy nő életének legizgalmasabb szakasza. Ilyenkor megváltozik, kinyílik körülöttünk a világ. Veszélyes, sebezhető, érzékeny, sokszínű és soha vissza nem térő korszaka ez a női létünknek. A lányok gyerekkorban tanulnak, majd az édesanyjuktól szerzett tudást örökítik tovább, hiszen ez a nők feladata: továbbadni, hogy ne vesszen el az ősi tudás. Ilyen a tánc is: megtanuljuk, majd továbbadjuk, hogy élni tudjon a hagyomány.” (Kocsis Enikő)
Zenei szerkesztő: Makó Péter
Felvételről közreműködik: Szalóki Ágnes, Tintér Gabriella, Fitos Dezső, Makó Péter, Róka Szabolcs, Unger Balázs
Jelmez: Petri-Kiss Borbála
A koreográfus munkatársa: Fitos Dezső
Koreográfus: Kocsis Enikő
Göröngyös mese
Horváth Zsófia koreográfiájában egy érett asszony felidézi múltjának mozzanatait. A táncképekben homályos emlékfoszlányok elevenednek meg mozaikszerűen, az asszony pedig hol részese, hol külső szemlélője a történéseknek. Meséli élete meséjét, ám újra és újra megakad a történet, göröngyössé válik, akárcsak az életen keresztül tartó keresés – a másik ember vagy önmagunk keresése.
A koreográfia zenei hátterét gyermekkórus által énekelt népdalfeldolgozások alkotják. Az érett kor, annak felismeréseivel, belátásaival együtt, visszatekint a gyermekkor idealisztikus világára.
Felvételről közreműködik: az Erkel Ferenc Általános Iskola gyermekkórusa, Csávás Attila, Szabó Dániel
Jelmez: Nedermann Magdó
Koreográfus: Horváth Zsófia
Eskü„Tégy engem mint egy pecsétet a te kebeledre,
mint egy bélyeget karodra,
mert kemény a szerelem mint a koporsó,
és erős mint vad vizeknek sodra.”
(Énekek éneke, ford.: Babits Mihály)
Furik Rita álomszerű képekben idézi meg a nő és férfi között születő esküig – az esküvőig – vezető érzelmi utat. Az erőteljes vokális közegbe ágyazódó lírai koreográfián keresztül egész a középkorig visszanyúló rítusok idéződnek meg, amelyek – a közösség íratlan erkölcsi szabályait követve – figyelmeztették a nőt arra, hogy a „szent kötelék” felvételére lélekben, gondolatban is fel kell készülnie. A koreográfusnő a párválasztás szakrális dimenzióit humorral ellenpontozza, beemeli művébe az emberi és állati párhuzamokra építő „tücsöklakodalom” műfaját is.
Zene: Furik Rita, Dulai Zoltán
Jelmez: Furik Rita
A koreográfus munkatársa: Richtarcik Mihály
Koreográfus: Furik Rita
Előadja: Duna Művészegyüttes tánckara és a Göncöl zenekar
Közreműködik: Enyedi Ágnes, ének
Fény: Lendvai Károly
Hang: Fekete Mátyás
Művészeti vezető: Juhász Zsolt
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése